Pedagógiai Program

Pedagógiai program

Gyermekkert óvoda

2013.


Tartalomjegyzék
1 Törvényi hivatkozás 4
2 Óvodai nevelésünk alapelvei 5
2.1 Helyzetelemzés 6
2.2 Gyermekkép 6
2.3 Óvodakép 7
3 A nevelés feladatai 8
3.1 Egészséges életmód alakítása 8
3.2 Az érzelmi, az erkölcsi nevelés és szocializáció 10
3.3 Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés – és nevelés megvalósítása 11
3.4 Környezettudatos magatartásra nevelés 13
4 Az óvodai élet megszervezése 14
4.1 Személyi feltételek biztosítása 14
4.2 Tárgyi feltételek biztosítása 14
4.3 A nevelés megszervezése: 14
Napirend 14
4.4 Az óvoda kapcsolatai: 16
5 Az óvodai élet tevékenységformái 18
5.1 Játék 18
5.2 Mozgás 19
5.3 Verselés, mesélés 21
5.4 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 23
5.5 Rajzolás, festés, mintázás kézimunka 24
5.6 A külső világ tevékeny megismerése 25
5.6.1 Természeti, tárgyi, emberi környezet megismerése 26
5.6.2 A környezet mennyiségi és formai összefüggéseinek megismertetése 26
5.7 Munka jellegű tevékenységek 27
6 Tevékenységekben megvalósuló tanulás 29
7 Kiemelt figyelmet igénylő gyermek 30
8 A fejlődés jellemzői óvodáskor végére 33
9 Mérés, ellenőrzés értékelés rendszere 34
10 Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek 35
A gyermekek esélyegyenlőségét segítő intézkedések 37
11 Ünnepek, hagyományok 38
12 Integráció 39
13 Legitimációs záradék 42

1 Törvényi hivatkozás

Az óvodák működésének kereteit, tartalmát az alábbi törvények, rendeletek szabályozások határozzák meg, amelyek biztosítják az intézmények szervezeti, működési, gazdasági és szakmai önállóságát, meghatározzák a nevelő- oktató munkában résztvevők jogait és kötelezettségeit, garantálják a gyermekek érdekeinek megfelelő célok, alapelvek mindenkori érvényesülését.

A pedagógiai programot meghatározó alapvető törvények:
• 2011. évi CXC törvény a köznevelésről
• 20/2012. ( VIII.31.) EMMI-rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
• 363/2012. ( XII.17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról
Kapcsolódó törvények, jogszabályok:
• 48/2012. ( XII. 12.) EMMI-rendelet
• 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
• 2003. évi törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
• 32/ 1997. ( XI. 5.) MKM-rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
• 15/ 2013. ( II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
• 51/1997. ( XII.18.) NM-rendelet
• A Nemzeti együttműködés programja (2010.05.22.)


2 Óvodai nevelésünk alapelvei
Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Feladatunk, a családi nevelést kiegészítve, hogy minden gyermek számára egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelést biztosítsunk, az egyéni bánásmód elvét alkalmazva csökkentsük a meglévő hátrányokat, támogassuk a kibontakozó tehetségeket, az eltérő fejlődési ütem és egyéni sajátosságok figyelembevételével.
Programunk keretét a Tevékenységközpontú Nevelési Program adja és biztosítja a kompetenciák optimális fejlesztését és zökkenőmentes átmenetet a következő intézményi fokozatba.
Jó szívvel és felelősséggel ajánljuk azoknak az óvodapedagógusoknak és szülőknek, akik bíznak a gyermekek önálló fejlődésében, a személyiség kibontakozásában, de azt vallják, hogy mindehhez szükséges az elhivatott, a gyermekeket tisztelő, értő és ismerő óvodapedagógus tudatos hatása, a nevelés.

Az óvoda adatai
Székhely óvoda: Gyermekkert Óvoda
címe: 2800 Tatabánya Mártírok út 57.
elérhetőség: 34/ 310-273
gyermekertovi72@gmail.com

Telephely óvoda: Gyermekkert Óvoda Mésztelepi Telephely
címe: 2800 Tatabánya Gyár u. 2
elérhetőség: 34/ 324-650
mesztelepiovi@gmail.com

Telephely óvoda: Gyermekkert Óvoda Rét utcai Telephely
címe: 2800 Tatabánya Rét utca 28.
elérhetőség: 34/ 600-945
retikatica@gmail.hu

Az óvoda fenntartója: Tatabánya Megyei Jogú város Önkormányzata
Székhelye: 2800 tatabánya Fő tér 6.
Az óvoda OM azonosítója: 031718

2.1 Helyzetelemzés
Óvodánk három feladat ellátási helyen működik, eltérő szociokulturális környezetben, az óvodáinkba járó gyermekek eltérő igényeivel.
Székhely óvoda: a város központjában található, négy csoporttal működő jellegzetesen lakótelepi intézmény, az óvodát igénybe vevők is ebből a környezetből kerülnek ki. Udvarunk kellemes környezetet biztosít gyermekek számára.
Csoportszobák jól felszereltek, esztétikusan berendezettek, a gyermekek számára nyugalmat, otthonosságot sugároznak. Tornaterem tágas, sokféle eszközzel felszerelt, ami nagyban hozzájárul a gyermekek mozgásfejlődéséhez.
Mésztelepi telephely: a város külső kerületeiben, elszegényedett környéken található, két csoporttal működik. A gyermekek jelentős hányada halmozottan hátrányos helyzetű. Az személyi és tárgyi feltételei lehetővé teszik a gyermekek kompetenciáinak fejlesztését, az egyéni szükségetek figyelembevételével. Tornaterme, eszközparkja, lehetővé teszi a gyermekek mozgásfejlesztését.
Rét utcai telephely: a város peremén, elszegényedett környéken található, három csoporttal működő intézmény. Az óvodába járó gyermekek nagy része halmozottan hátrányos helyzetű. Személyi és tárgyi feltételek lehetővé teszik a gyermekek sokoldalú fejlődésének elősegítését. Gyermekek mozgásfejlesztését a tornaszoba hiánya nehezíti.

2.2 Gyermekkép
A gyermek szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, életszakaszonként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak.
Óvodáinkban a nevelés központjában a gyermek áll felvállalva a gyermek személyiségének fejlesztését. A gyermekhez, mint egyedi az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek, különbségek ismeretében közelítünk. A tevékenységek tudatos befolyásolásával segítjük a személyiség kibontakozását, az eltérő adottságokra, képességekre, szokásokra, érésbeli, vérmérsékleti különbségekre és a családok értékrendjének sokféleségére támaszkodva. Minden gyermek számára biztosítjuk az egyenlő hozzáférést. A szabad játék elsődlegességét hangsúlyozzuk, s az élmények feldolgozását támogató környezetet teremtünk. Óvodáinkra jellemző a befogadó attitűd, különbözőségek tisztelete, elfogadása, a nemek társadalmi egyenlőségének tiszteletben tartása.
Célunk:
hogy olyan gyermekeket neveljünk, akik környezetükben jól eligazodnak, problémáikra megoldást találnak, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkeznek. Arra törekszünk, hogy váljanak kreatívvá, nyitottá, érdeklődővé és találékonnyá, szociálisan éretté, környezettudatossá. Nyelvi kifejezőképességük fejlett legyen. Egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nevelésünk nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.

2.3 Óvodakép
Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Óvodánkban teljesülnek azok az óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkciók melyek által megteremtődnek a gyermekekben a kisiskolás korba való átlépés pszichikus feltételei, elősegítve a gyermek harmonikus fejlődését, személyisége kibontakoztatását, a hátrányok csökkentését az egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével.
Nevelésünk alapelvei:
• Nevelésünkben a gyermeki jogok és érdekek mindenekfelett állnak.
• A gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása.
• A gyermek elsődleges tevékenysége a játék.
• Nevelési tevékenységünket az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés a szocializáció és az értelmi fejlesztés összhangja határozza meg.
Feladatai:
• derűs, családias légkört teremtve biztosítjuk a gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit, gondoskodunk a gyermek szükségleteinek kielégítéséről
• pedagógiai tevékenységünkkel támogatjuk a gyermek környezettudatos magatartásának alakítását.
• óvodásaink személyiségének fejlesztését és tehetséggondozását, változatos tevékenységek biztosításával, élmények és tapasztalatok gyűjtésével, valamint egyéni képességeikhez igazított műveltségtartalmak közvetítésével.
• differenciált fejlődés elősegítése érdekében a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztése, a szociális hátrányok leküzdése és egyenlő hozzáférés megteremtése
• a migráns gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, az emberi jogok, alapvető szabadságjogok védelmét.
• nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét
• intézményi szinten a tehetségesnek ígérkező gyermekek felismerése, tehetségük kibontakoztatásának segítése.

Az óvodai nevelés jelentősége a hátrányok csökkentése érdekében
Óvodánk feladata a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi leszakadásának megakadályozásában:
• Az óvodai közösség, a szokás és szabályrend kialakítása, rendszeresség, az érdeklődés felkeltése és fenntartása hozzásegíti a gyermekeket az érzelmi stabilitás, az együttérzés és elfogadás, a tudásvágy felkelésében.
• A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének, esélyegyenlőségének növelése a nevelési folyamatban.
• Az óvodába felvett 3-7 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek rendszeresen járjanak óvodába, így tudatos nevelő-fejlesztő munkával biztosítjuk a gyermekek egyenlő esélyét az iskolakezdéshez.
• Együttműködő partneri kapcsolat kiépítése a családokkal, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, szakmai és szakszolgálatokkal, általános iskolákkal – annak érdekében hogy a gyermekek sokoldalú fejlődése sikeresen megvalósuljon
3 A nevelés feladatai

3.1 Egészséges életmód alakítása
Óvodáinkban az egészséges életmódra nevelés kiemelt jelentőséggel bír. Olyan szemléletet alakítunk ki, amely fontos emberi értéknek tekinti az egészség megőrzését, az egészséges életmód kialakítását.


Célunk:
A gyermekek egészségének védelme, egészséges életvitelének megalapozása, testi fejlődésük elősegítése, mozgásigényük kielégítése. Az egészséges életmód szokásrendszerének kialakításával és gyakorlásával az egészséges életvitel belső igényének, a személyiség testi-lelki harmóniájának biztosítása, figyelembe véve a gyermek egyéni szükségleteit. A helyes életritmus megszervezése, az ehhez kapcsolódó gyermeki tevékenységek és az ezen alapuló egészséges életmód szokásainak kialakítása.
Feladatunk
• Gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése, mindennapos testnevelés, harmonikus, összerendezett mozgásfejlődés elősegítése.
• Biztosítjuk a gyermekek megfelelő gondozottságát, alapvető fizikai szükségleteinek kielégítését. A testápolás, öltözködés, táplálkozás minőségi volta biztosíték a testi és lelki fejlődéshez.
• Egészséges környezet biztosítása (óvoda helyiségei, udvara), megteremtése.
• Gyermekeink testi képességeinek fejlesztése spontán és irányított formában.
• A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése, testi képességek fejlődésének segítése, lelki egészség megóvása. (érzelmi biztonság, derűs légkör, differenciált bánásmód, másság elfogadtatása)
• Egészséges életmód, táplálkozás, az öltözködés, testápolás, az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés szokásainak alakítása, környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása. Helyes életritmus kialakítása.
• Testi, lelki egészség fejlesztése, szenvedélybetegségek, viselkedésfüggőségek megelőzése.
• Balesetmentes, biztonságos, egészséges környezet kialakítása.
• Baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás.
• A gyermekek óvodában töltött idejét tudatosan az élettani szükségleteik figyelembe vételével tervezzük és szervezzük, a helyes életritmus kialakulása az egészséges testi és szellemi fejlődés alapfeltétele, ezért heti rend, napirend alapján szervezzük óvodai életünket.
• A családok egészséges életvitelének segítése, életmódbeli szokásaik befolyásolása prevenció, példamutatás segítségével, megfelelő szakemberek bevonásával.
• Bántalmazás, iskolai erőszak megelőzése.
• Személyi higiéné.

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének kialakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőséggel bír.

Célunk a gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése során:
• formálódnak az egészséges életvitelhez szükséges jártasságok, készségek
• fejlődnek testi képességeik

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén:
• a gyermekek a kialakított szokásoknak megfelelően felszólítás nélkül, önállóan végzik a testápolási teendőket
• ismerik a tisztálkodási eszközök helyét, azokat megfelelően használják, tisztán tartják
• zsebkendőjüket köhögéskor, tüsszentéskor önállóan használják
• készségszinten használják az evőeszközöket
• igénylik az asztal esztétikus rendjét
• a kulturált étkezés alapvető szokásait ismerik (asztalnál ülve, halkan, csukott szájjal étkeznek)
• önállóan öltöznek, ruháikat ki - begombolják, cipőjüket bekötik
• ruháikat védik a szennyeződéstől, a gyűrődéstől, és a megfelelő helyre teszik
• ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, tisztaságára
• ismerik a szelektív hulladékgyűjtés célját és gyakorlatának elemeit
• ismerik és betartják a balesetvédelmi magatartásformákat

3.2 Az érzelmi, az erkölcsi nevelés és szocializáció
Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága, magatartásának érzelmi vezéreltsége. A gyermeknek életkoronként és egyénenként változó sajátos testi, lelki szükségletei vannak. Személyisége kialakulásában meghatározó szerepe van a családnak. Óvodánk tudatosan alakítja a nevelő hatásokat, pedagógiailag determinált szocializáció színtere.
Feladatunk:
• a családi nevelésre való tervszerű építés,
• a negatív megnyilvánulások csökkentése,
• közösséghez tartozás érzésének kialakítása a szokások, hagyományok ápolása révén,
• összetartozás érzésének erősítése,
• a gyermek szociális érzékenységének fejlesztése,
• a gyermek önbizalmának, önkifejezésének alakítása,
• az esélyegyenlőség feltételének megteremtésével az elfogadásra nevelés,
• mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése
• érzelmek kifejezőképességének fejlesztése
• érzelmi zavarok tompítása – ha szükséges szakember bevonásával
• a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermek nevelése,
• kapcsolatteremtő és kommunikációs képességek fejlesztése, társas és közösségi tevékenységek által
• a gyermekek egymás iránti pozitív attitűdjének erősítése.

Az óvodai erkölcsi nevelés célja: a gyermeki igények és szokásrend együttes alakítása. Ennek leghatékonyabb módja a játék. A jól, átgondoltan felállított és következetesen betartott szabályok a gyermek számára megkönnyítik a beilleszkedést, biztonságot adnak.
Szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő, közös tevékenységek gyakorlása, a szokás és normarendszer megalapozása. A kialakuló szokásrendszer lehetővé teszi a gyermekek közötti együttműködést, az odafigyelést, a konfliktusok önálló megoldását.

Fejlődés jellemzői óvodáskor végére:
• felelősség érzet kialakulása
• szabályok betartása
• tolerancia, kudarctűrés
• konfliktusmegoldó készség alakulása
• egymás iránti tisztelet, szeretet és megbecsülés

3.3 Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés – és nevelés megvalósítása
Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvoda mindennapi életét, tartalma a pedagógia eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek. A gyermek verbális fejlettségét nagyban befolyásolja a szociális háttér. Az anyanyelvi nevelés valamennyi óvodai tevékenységformában megvalósul. Változatos formában, komplex módon, sok beszélgetéssel, játékkal, a spontán helyzeteket is kihasználva gazdagítjuk óvodánkba járó gyermekek kifejezőkészségét, szókincsét.
Valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat, a megfelelő beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabály közvetítéssel (javítgatás elkerülésével) az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére nagy figyelmet kell fordítanunk. Az anyanyelv használata, fejlesztése szerves része az óvodai élet minden pillanatának, a nevelés egész rendszerének.

Célunk:
Olyan gyermekek nevelése, akik szabad önkifejezésre képesek, meg tudják fogalmazni élményeiket, tapasztalataikat, kialakul tanulási vágyuk, képességük, kreatív személyiségük. Életkoruknak megfelelő beszédészleléssel, beszédmegértéssel, kifejezőkészséggel rendelkezzenek.

Feladatunk:
• oldott, derűs légkör megteremtése, melyben a gyermek természetes közlési vágya, kapcsolatteremtő beszédkészsége fejlődik és fejleszthető,
• a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása,
• beszédészlelés, beszédértés, rövid és hosszú távú verbális emlékezet fejlesztése,
• a szókincs folyamatos bővítése, igényes irodalmi anyag kiválasztásával, anyanyelvi játékokkal,
• az óvodai nevelésünk során a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságaira valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve,
• beszéd és gondolkodás összhangjának megteremtése,
• a gyermekek értelmi képességeinek fejlesztése,
• szabad önkifejezés, közlési vágy, kapcsolatteremtési készség elősegítése,
• a gyermekek kommunikációs, metakommunikációs képességének fejlesztése
• szókincsük bővítése
• anyanyelvi játékok alkalmazása,
• sokoldalú tapasztalatszerzés lehetőségének biztosítása,
• differenciált, egyéni képességek szerinti fejlesztés,
• egyéni adottságok, hajlam, rátermettség, kiemelkedő képesség felfedezése
• a szókincs folyamatos bővítése, igényes irodalmi anyag kiválasztásával, anyanyelvi játékokkal,
• a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző élethelyzetekben való gyakorlása,
• a szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítása,
• etnikai, illetve külföldi irodalommal való ismerkedés,
• a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában,
• az életkori sajátosságoknak megfelelő cselekvéses tanulás lehetőségének megteremtése, a beszédhibák kiszűréséhez, javításához logopédus segítségét kérjük.


Fejlődés jellemzői óvodáskor végére:
• megfelelő tempóban, hangnemben, hangsúllyal beszéljenek, kifejezve érzelmeiket, gondolataikat
• beszédükben jelenjenek meg az elvont fogalmak, és az ok-okozati összefüggéseket jelentő szavak
• mutassanak érdeklődést az új, és ismeretlen kifejezések iránt,
• szívesen nézegessenek könyveket, meséljenek képekről, élményeiket képi ábrázolásban jelenítsék meg,
• alakuljon ki nyelvi fejlettségük, írás, olvasás iránti érdeklődésük

3.4 Környezettudatos magatartásra nevelés
Környezettudatos elveink:
Óvodánk elkötelezett a fenntarthatóság biztosítása mellett. Valljuk, hogy a természetes és épített környezet értékeit meg kell őriznünk, s ezt a szemléletet tovább kell adnunk a ránk bízott gyermekek számára.
Célunk: nemcsak az óvodánkba járó gyermekek, szülők és közvetlen környezetünkben lévők szemléletváltása is. A gyermekeket saját nyelvükön, játékos formában, a mese, a báb, a kézművesség eszközeivel szólítjuk meg.

Feladatunk:
• Az óvoda udvarának megtisztítása minden allergiát, mérgezést, sérülést okozó növénytől
• Védjük, óvjuk az udvar faunáját. Az udvaron madáretetőt és fészkelő odút helyeztünk el, télen eleséggel, nyáron vízzel és fürdési lehetőséggel látjuk el a madarakat.
• A gyerekekkel együtt folyamatosan telepítjük, gondozzuk az udvar növényvilágát.
• A nevelőmunka tervezésében megtalálhatók a környezeti nevelés elvei, tartalmi jellemzői
• Nevelőmunkánk hatékonyságát segíti, hogy az ismeretszerzés tevékenységek során valósul meg.
• Hagyományápolás a szülők bevonásával, közös programokban
• Dolgozók életmódjukkal pozitív mintát nyújtanak a környezettudatos magatartásra

4 Az óvodai élet megszervezése

4.1 Személyi feltételek biztosítása
A gyermekekben rejlő lehetőségek optimális kibontakoztatása érdekében nevelőtestületünk legjobb tudása szerint kínálja fel a gyermekek számára szükséges kompetenciákat, és a fejlettségi állapotuknak megfelelő műveltséget.
E célok megvalósítását segítik:
• A fejlesztés stratégiája.
• A nevelés teljes folyamata, benne az egyének fejlesztését átölelő tervezés és szervezés.
• Különböző pedagógiai színtereken az egyéni fejlődési adottságokhoz igazodó eljárások alkalmazása.

4.2 Tárgyi feltételek biztosítása

Intézményünk külső és belső tárgyi adottságai megfelelnek a gyermekek neveléséhez szükséges feltételeknek.
Az egyéni fejlesztés színterei:
• megfelelően felszerelt foglalkoztató szoba,
• fejlesztő szoba (több funkciós helyiség),
• tornaterem, tornaszoba (sajnos a Rét utcai Óvoda egyikkel sem rendelkezik).

Célunk a megfelelő érzelmi biztonság nyújtásán túl egy olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a gyermekek egyéni teherbíró képességét, a speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést, a testi, szociális, értelmi érettség kialakítását, az iskolában történő beválás érdekében. Ezért törekedni kell a kommunikációs tapasztalatszerzés belülről jövő igényének kialakítására, az akadályozottság, hátrány leküzdésének késztetésére, a pozitív személyiségjegyek, képességek megismertetésére.

4.3 A nevelés megszervezése:
Napirend
A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek életrendjét, időbeosztását. A napirend biztosítja a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott óvodai környezet megteremtését. Lehetővé teszi a szabad levegőn való tartózkodást, a szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenység szabad kibontakoztatását. A gyermek fejlődését biztosító feltételek az együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg, melyet a csoport fejlettségi szintjének megfelelően tervezünk. Napirenden belül legtöbb időt a játék kapja. A napirend igazodik a célokat szolgáló feladatokhoz, figyelembe veszi a csoportok szokásait, igényei.
Időkeret Tevékenységek
3-4 évesek 4-5 évesek 5-7 évesek
5.30 – 10 óráig Szabad játék
Reggeli
Mozgásfejlesztés (kötelező v. kezdeményezett)
Felajánlott, választható tevékenységek Szabad játék
Reggeli
Mozgásfejlesztés (kötelező v. kezdeményezett)
Felajánlott, választható tevékenységek Szabad játék
Reggeli
Mozgásfejlesztés (kötelező v. kezdeményezett)
Felajánlott, választható tevékenységek
11.30-ig Játék a levegőn
11.45-ig Játék a levegőn
11.45-től Testápolás
Ebéd
Testápolás
12-ig Játék a levegőn
12 órától Testápolás
Ebéd
Testápolás Testápolás
Ebéd
Testápolás
14.30-ig Pihenés
14.45-ig Pihenés
15-ig Pihenés Uzsonna
15-15-ig Uzsonna
15.30-ig Uzsonna
16.30-ig Szabad játék, felajánlott, választható tevékenységek,
Játék a levegőn Szabad játék, felajánlott, választható tevékenységek,
Játék a levegőn Szabad játék, felajánlott, választható tevékenységek
Játék a levegőn

Heti rend
A heti rend a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugodt légkört teremti meg az óvodai csoportban. A heti rend és a napirend biztosítja a szokásrendszer segítségével a gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődését, és lehetőséget nyújt az óvodások napi életének megszervezéséhez, melyet egész nap folyamán óvodapedagógus irányít.
A heti rend életkortól függően biztosítja a rendszeres mozgásfejlesztést.
A felajánlott, választható műveltségtartalmat, integráló tevékenységet úgy alakítjuk, hogy naponta folyamatosan legyen lehetőség a művészeti tevékenységekre, melyek a szabad játék keretein belül szervezhetők.
Nyári időszakra más napirendet alakítunk ki.

4.4 Az óvoda kapcsolatai:
Családokkal való együttműködés
Az óvoda a közoktatási rendszer része, a családdal együtt segíti a gyermek fejlődését. Az óvodai nevelés kiegészítője a családi nevelésnek. A szülő és az óvoda kapcsolata meghatározó szerepet tölt be a gyermeknevelésben. Az együttműködés elengedhetetlen feltétele a hatékony nevelésnek, oktatásnak. A gyermek számára csak akkor hiteles a pedagógus és szülei közötti jó kapcsolat, ha az látható, érzékelhető. Csak a szülő és pedagógus részéről kölcsönösen egymás tiszteletén alapuló partneri kapcsolat az, amire a sikeres óvodai pályafutás építhet
Célja:
A család és az óvoda nevelőpartneri kapcsolatának fejlesztése, kiemelten a gondoskodó, óvó-védő, a gyermek fejlődését támogató, szeretetet adó családi nevelés elősegítésére.
Alapelveink:
• Nyitottság, a szülő problémáinak meghallgatásában megértés, tapintat a segítségnyújtás formáiban (a szülők egyéni stílusának respektálása, a szülő segítése gyermeke viselkedésének értelmezésében).
• A család-óvoda kapcsolatrendszerének folyamatos gazdagítása (szülői klub, fogadóóra, játszó délután, projektek közös megvalósítása, saját kedvelt tevékenységük bemutatása, nyitott ünnepek).
• Az ünnepek, jeles napok nyitottságával pozitív mintaadás a családoknak.
A gyermeknevelés a pedagógus és a szülő közös feladata, ezért:
• állandó párbeszéd szükséges,
• a nevelés és az oktatás tartalma és formája a párbeszéd része legyen,
• a pedagógusnak fel kell készülnie a kapcsolatra,
• a szülőket fel kell készíteni a kapcsolatra,
• a pedagógusnak és a szülőknek fel kell készülniük az együttműködésre,
• a pedagógus kompetenciája a kapcsolat során, mint szakmai követelmény jelentkezik.

Intézményeinkben a családokkal való együttműködés formái változatosak, sokrétűek. Magukban foglalják a személyes kapcsolatot, a közös rendezvényeket, a jeles napok megünneplésének lehet, oly módon, ahogy az óvoda és a család igénye kívánja. Az együttműködés konkrét formái az éves tervekben nyernek megfogalmazást.

Kapcsolat társintézményekkel,szakmai szolgáltatókkal:
A kapcsolatok kialakításában, fenntartásában az intézmények nyitottak, kezdeményezőek. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz, szükségletekhez, helyi sajátosságokhoz, a szűkebb és tágabb társadalmi környezet jellemzőihez.
Bölcsőde:
A bölcsődéből érkező gyermekek számára lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek átlátogassanak az óvodánkba, közös programokon vegyenek részt. A befogadás gondos előkészítéséhez tartozik az is, hogy szüleiknek előzetesen szülői értekezletet, játszódélutánt tartunk.
Iskola:
Az intézményes neveléskövetkező lépcsőfoka az iskola, mely kiemelt figyelmet kap az óvodából iskolába történő átmenetet érintve. Az iskolák alsós pedagógusai és igazgatói bemutatják intézményeiket a leendő első osztályosok szüleinek. A z iskolában szervezett nyílt napokra és rendezvényekre rendszeresen ellátogatunk a nagycsoportosokkal.
Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Folyamatosság, rendszeresség, és kölcsönösség jellemzi a kapcsolatot, mely biztosítja óvodánk zavartalan, színvonalas működését.
Együttműködés formái:
• kölcsönös tájékoztatás, megbeszélések,
• értekezletek,
• részvétel óvodai rendezvényeken
Pedagógiai szakszolgálatok:
A gyermekek problémáinak feltárására folyamatosan igénybe vesszük a szakszolgálatok segítségét. Nagyon sok segítséget kapunk a tanulási, magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő gyermekek fejlesztéséhez.

Szakszolgálatok:
• Logopédiai szakszolgálat
• Családsegítő központ
• Gyermekjóléti központ
Közművelődési intézmények:
• Jászai Mari Színház – Népház
• Vértes Agorája
• Könyvtárak

5 Az óvodai élet tevékenységformái

5.1 Játék
A játékot az óvodás gyermek legjellemzőbb életmegnyilvánulásának, legfontosabb, leginkább fejlesztő alaptevékenységének, nevelési eszközének, módszerének, szervezeti keretének, formájának tekintjük. A gyermek egész napját a játéktevékenység szövi át és határozza meg, ebben zajlik tapasztalatai, ismeretei, élményei feldolgozása. A játékban érvényesülnek azok az érzelmi hatások, melyek a gyermeket a megismerés folyamatában érik és társas kapcsolatukat is befolyásolják. A játék a legfőbb személyiségfejlesztő eszköz az óvodás gyermek életében, mert benne minden tanulási tartalom: ismeret, jártasság, készség megjelenik. Eredményeképpen alapozódnak a képességek és alakul a magatartás.
Célunk:
• a gyermekek elemi, pszichikai szükségleteinek kielégítése;
• hogy, kezdeményező, alkalmazkodó, kitartó, alkotó, másokat elfogadó-segítő, derűs, harmonikus, szeretetteljes személyiségű gyermekeket neveljünk.
Az óvodapedagógus feladatai:
• Megfelelő hely, idő, eszköz, élményszerzési lehetőség, nyugodt csoportlégkör biztosítása,
• Elfogadó, segítő, támogató attitűd, differenciált módszerek.
• Tudatosan megengedő, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, segítő, támogató jelenlét a szabadjáték túlsúlya érvényesülésének biztosítása.
• Közös tapasztalatszerzés, élményszerzési lehetőség a különböző játékformákhoz
• A játék örömének biztosítása
• A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása
• Együttjátszás lehetősége
• A gyermekek észlelésének, megfigyelő-képességének, önkéntes és szándékos figyelmének, emlékezetének, felidézésének, képzelete működésének, gondolkodásának alkotó képzeletének, szellemi aktivitásának, beszédkészségének, problémaérzékenységnek, helyzetfelismerő képességének, mozgáskészségének, térérzékelésének, nagymozgásának, finommotoros tevékenységének, erkölcsi ítéletalkotásának, erősítése.
• Erősítjük a gyermek szocializálódási folyamatát, a közös játék örömét, mivel a közös élmény együttes megtapasztalása alakítja a társakhoz való viszonyát, probléma érzékenységét.
• Alakítjuk az együttérzés, kibékülés, vigasztalás, kivárás, engesztelés érzését.
• Fejlesztjük a gyermek kommunikációs kapcsolatteremtő készségét.
• A vezető egyéniségek kommunikációs stílusának figyelése, a gátlásos gyermekek oldása pl. ölbeli játékokkal.
• Ösztönözzük a gyermeket a játékrend, a fegyelem betartására.

A fentiek biztosításával az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének lehetőségét segítjük elő. Minden gyermek számára nélkülözhetetlen a szabadban, a friss levegőn való mozgás, játék, mely során érvényesül a felszabadultság, az önkéntesség, az alkotókedv, az öröm. Fejlődnek gyermekeink testi képességei, szociális érzékenységük, valamint intellektuális képességeik. Gyermekeink szükségleteit, érdekei és igényei szem előtt tartásával törekszünk arra, hogy játéktevékenység közben jól érezze magát. Programunk teljes egészében a játéktevékenység köreire épül, az önmagában is élményt jelentő játék alapozza meg a hatékony tanulást.
Óvodánkban fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése.

5.2 Mozgás

A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája, jelentős szerepet tölt be az óvodás korú gyermek fejlődésében. Erre az életkorra jellemző, hogy mozgás, tevékenység által szerez információt a környezetéről, segíti a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A mozgás, kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését. Hozzájárul a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások alakulásához.
• A társakkal való együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával a gyermek én-határainak, a másik észlelelésének, az önfegyelem, alkalmazkodás, kooperáció képessége fejlődésének elősegítése.
• Elősegíti a harmonikus testi-lelki fejlődést.
• Fontos szerepe van az egészség megőrzésében, megóvásában.
• Kedvezően befolyásolja a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítőképességét.
• A mozgásfejlesztés magában foglalja az aktív nagymozgást és a finommotoros fejlesztést egyaránt.
• Közös mozgás öröme, közösségépítő szerepe.
• Szabálytudat erősítése.
• A telephely óvodákban a fejlesztőpedagógus mozgásterápiát alkalmaz, az idegrendszeri kapcsolódások begyakorlására változatos eszközökkel, fejlesztő játékokkal.
Szervezeti formái a játékban, a mozgásos játékokban, a testnevelés foglalkozásokon, a mindennapi testnevelés és a kirándulások keretében jelennek meg.
Célunk:
A gyermek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése, erőnlétük, állóképességük fokozása. A gyermekek térben való tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése játékosan, játékok és fejlesztőfeladatok által.
Az óvodapedagógus feladatai:
• különböző szervezeti formák megteremtése, sokoldalú mozgástapasztalatok szervezése a gyermekek mozgásszükségleteinek kielégítése érdekében,
• a mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség megismerése,
• rendszeres és jó légkörben végzett mozgással a mozgás megszerettetése, a mozgáskedv megőrzése,
• a mozgásfeltételek folyamatos biztosítása zárt térben és az udvaron egyaránt,
• minél több mozgás lehetőség biztosítása eszközzel vagy eszköz nélkül, spontán vagy kötött formában, zenével összekötve,
• az egyéni szükségletek és képességek figyelembevételével minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk a mozgásigénye kielégítésére,
• egészséges versenyszellem kialakítása
• világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulásának támogatása

A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája, jelentős szerepet tölt be az óvodás korú gyermek fejlődésében. Erre az életkorra jellemző, hogy mozgás, tevékenység által szerez információt a környezetéről, segíti a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A mozgás, kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését. Hozzájárul a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások alakulásához.
• A társakkal való együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával a gyermek én-határainak, a másik észlelelésének, az önfegyelem, alkalmazkodás, kooperáció képessége fejlődésének elősegítése.
• Elősegíti a harmonikus testi-lelki fejlődést.
• Fontos szerepe van az egészség megőrzésében, megóvásában.
• Kedvezően befolyásolja a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítőképességét.
• A mozgásfejlesztés magában foglalja az aktív nagymozgást és a finommotoros fejlesztést egyaránt.
Szervezeti formái a játékban, a mozgásos játékokban, a testnevelés foglalkozásokon, a mindennapi testnevelés és a kirándulások keretében jelennek meg.
Célunk:
A gyermek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése, erőnlétük, állóképességük fokozása. A gyermekek térben való tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése játékosan, játékok és fejlesztőfeladatok által.
Az óvodapedagógus feladatai:
• különböző szervezeti formák megteremtése, sokoldalú mozgástapasztalatok szervezése a gyermekek mozgásszükségleteinek kielégítése érdekében,
• a mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség megismerése,
• rendszeres és jó légkörben végzett mozgással a mozgás megszerettetése, a mozgáskedv megőrzése,
• a mozgásfeltételek folyamatos biztosítása zárt térben és az udvaron egyaránt,
• minél több mozgás lehetőség biztosítása eszközzel vagy eszköz nélkül, spontán vagy kötött formában, zenével összekötve,
• az egyéni szükségletek és képességek figyelembevételével minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk a mozgásigénye kielégítésére, világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulásának támogatása.

5.3 Verselés, mesélés
A vers, mese forrása az anyanyelvi nevelésnek, az óvodában minden napunkat átszövi, folyamatosan jelen van. Értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermekeknek, fejleszti képzeletüket, gondolkodásmódjukat, általa erkölcsi, etikai ismereteket szereznek.
Célunk:
• A gyermekek érzelmi - esztétikai - értelmi fejlődésének segítése.
• Pozitív személyiségjegyeiknek, kulturális anyanyelvüknek, ízlésviláguknak megalapozása változatos és igényes irodalmi élmények nyújtásával, elsősorban a népi kultúra felhasználásával.
• A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal.
• A gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeik megalapozása a csodákkal teli meseélmények segítségével, a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Változatos irodalmi élmények nyújtásával belső igényük felébresztése a könyv, a színház, a múzeumok értékei iránt.

Jellegzetes tartalmak biztosítása:
Beszoktatáskor a biztonságérzet és kötődés kialakulásához nagy segítséget nyújtanak a különböző ölbeli játékok, melyekhez valamilyen mozgásos játék is kapcsolódik. Ezeket nap, mint nap játsszuk, hiszen a kedves meghitt együttlétek, a fizikai érintések sokat jelentenek a gyermekek és az óvónő érzelmi egymásra találásában. A mozgásos játékokat, a természettel kapcsolatos mondókákat, kiolvasókat, vidám népi rigmusokat minél többször ismételjük az örömteli játék során, melyben a gyerekek szívesen, örömmel vesznek részt. A báb nagyon fontos eleme a verselésnek, mesélésnek. A nehezen oldódó gyermeket is szóra bírja, segíti az érzelmek kinyilvánításában. A bábozás mellett a drámapedagógia eszközeit is felhasználjuk a közös játékban.
A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal:
• A gyermekek a meséken, verseken dramatikus játékokon keresztül megtanulják a nyelvtanilag tiszta, helyes beszédet, kiejtést, gyarapodik szókincsük. Gazdagodik fantáziájuk, megalapozódik erkölcsi értékítéletük.
• A mese jellegzetes különös nyelve hatásos fejlesztő eszköze a nyelvi érzékenységnek. Közelebb kerülnek a természethez, az emberi környezethez, a néphagyományok ápolásával erősödik hazaszeretetük. Megtanulnak figyelni egymásra, megismerik az összetartozás érzését.
• Kialakítjuk a vágyat az irodalmi, művészeti értékek iránt, így válhat belőlük felnőtt korukban is a művészetek felé nyitott, színházba, múzeumba járó, sokat olvasó művelt ember.
Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése verseléssel, meséléssel:
• A mindennapos verselés mesélés alkalmával tapintatosan kezeljük az érintett gyermekek figyelmének korai fáradékonyságát, fokozatosan növeljük a figyelem tartósságát.
• Olyan feltételeket, szituációkat teremtünk, amelyekben a megfelelő hatások érvényesülhetnek.
• Figyelmet fordítunk a tehetséggondozásra is, ezeknek gyermekeknek lehetőséget biztosítva az érvényesülésre oly módon, hogy a többi gyermek önérzete ne sérüljön.
Az óvodapedagógus feladatai:
• az irodalmi anyag sokrétű, igényes válogatása az egyetemes értékű és népi művek megfelelő arányú felhasználásával, a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően,
• válogatás során igyekszünk a magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag világát felfedezni. A klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.
• a mese, vers hangulatát kifejező óvónői előadásmód, metakommunikáció érvényesítése. lehetőség szerint az egyéni bemutatást szorgalmazzuk a tiszta hangzás és az egyéniség kibontakozása érdekében,
• a mindennapi mesélés, vers, bábozás, dramatizálás, dramatikus játékigényének kialakítása, mely biztosítéka annak, hogy a gyermekek a régi és új benyomásokat elfogadják, és többször feldolgozzák; a mindennapos mesélés a kisgyermek mentális higiéniájának elengedhetetlen eleme
• a gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, dúdolókkal, versekkel, mesékkel, anyanyelvi játékokkal.
• dramatikus játékok alkalmazása, melyekben a gyermekek eljátszhatják, amit átéltek, és újabb összefüggésekkel ismerkedhetnek meg.
• A gyermekek saját vers vagy mesealkotását, annak mozgással vagy ábrázolással történő kifejezését segítjük.
• A mesélés, verselés és mondókázás mindennaposságával az esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozása, anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelés.
• Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése verseléssel, meséléssel

5.4 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát.
Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét.
A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek-néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik.
Az éneklés, zene és ezekhez kapcsolódó mozgás is a mindennapok része a gyermekcsoportok életében.

Célunk:

• Az énekes játékok, a zene megszerettetése,
• a szép, tiszta éneklésre való szoktatás,
• a zenei hallás, a ritmusérzék, zenei emlékezet fejlesztése.
• A gyermekek esztétikai érzésének, mozgáskultúrájának formálása,
• a közös éneklés, a közös játék, zenehallgatás útján zenei kultúrájuk fejlesztése.

Az óvodapedagógus feladatai:

• A felhasznált zenei anyag igényesen válogatott énekes népi játékokból, és a kortárs művészeti alkotásokból életkornak és az adott csoport zenei képességeinek megfelelő válogatása.
• A megfelelően válogatott zenei anyagok fontos eszközéül szolgálnak a gyermekek zenei képességének és kreativitásának alakításában.
• Attitűdök, gondolkodásbeli és kommunikációs tulajdonságok kiteljesítése zenei élményekkel.
• A felnőtt minta spontán utánzási lehetőségének biztosítása.
• A nap folyamán többször is zenei élményhez juttatjuk a gyermekeket (dúdolgatás, zörejek, zenei hangok), nyelvi képességek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei készségfejlesztő játékokkal.
• Megfelelő szervezeti formák lehetőségének felkínálása, a zenei képességek fejlesztésére a gyermekek által kezdeményezett alkalomszerű játékok, más műveltségi területekhez való kapcsolódással.
• A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelmet fordítunk a nemzeti, etnikai kisebbség, migráns gyermekek zenei nevelésére is

5.5 Rajzolás, festés, mintázás kézimunka
A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítása a mese, vers, ének, énekes játék eszközeivel, a gyermeki ábrázolás ösztönzése alkotó légkör teremtésével, változatos lehetőségek felkínálásával. Az ábrázolás összetett, sokszínű nevelési terület, mert magában foglalja a rajzolást, a festést, a mintázást, a kézi munkát, a képalkotást, konstruálást és a műalkotásokkal való ismerkedést. Megismerteti a gyermeket a különböző anyagokkal, azok tulajdonságaival, egyszerű munkafogásokkal, technikai alapelemekkel, fejleszti az eszközök használatának, a velük való bánásmódnak szokásait. A megfigyelés és ábrázolás által formálódnak a gyermekek érzelmei, képzetei, gazdagodik élmény és formaviláguk. A vizuális nevelés kötetlen szervezeti formában, többféle technikai lehetőség biztosításával történik.
Célunk:
Az ábrázolás örömének kialakítása, a gyermek élmény - és fantáziavilágának szabad, képi önkifejezése. Tér-, forma-, színképzetük gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti fogékonyságuk, igényességük alakítása. Az alkotás örömének megtapasztalása.
Az óvodapedagógus feladatai:
• a gyermeki alkotó, alakító tevékenység feltételeinek megteremtése (állandó hely, megfelelő időtartam, eszköz biztosítása a gyermekek számára elérhető helyen),
• az eszközök célszerű, biztonságos, takarékos, kreatív használatára szoktatás,
• az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, környezet esztétikai alakítására és a vizuális esztétikai élmények befogadására való fogékonyság megalapozása,
• a hagyományos óvodai ábrázolás eszközeinek és technikáinak használata mellett a népi kismesterségek, hagyományőrző technikák, eszközök megismertetése a gyermekekkel,
• a vizuális és kommunikációs tevékenységek összehangolása.

5.6 A külső világ tevékeny megismerése

A gyermekek környezettel való ismerkedése az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. Ezáltal olyan tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő társadalmi és természeti környezetről, amely segíti őket az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodásban. A külső világ tevékeny megismerése magában foglalja a környezet megismerése mellett elemi matematikai tapasztalatok megszerzését. Az ismeretszerzés alapja a tapasztalás és tevékenykedtetés, a pedagógus példája, s ezek segítségével a környezet megóvására, védelmére, a természet szeretetére neveljük gyermekeinket. Nagyon fontos az óvoda és a család kapcsolata. Az óvoda nevelőtevékenysége kihat a szülőkre, tanítja a szülőt is. Tudatosítja a szülőkben a példamutató, felelősségteljes magatartás jelentőségét. Bevonja őket a környezeti nevelési feladatok megoldásába.
Célunk:
• a közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti- emberi-tárgyi értékek iránt,
• a környezet megismeréséhez s viselkedéskultúra megalapozásához szükséges jártasságok, készségek kialakítása környezettel való harmonikus viselkedéshez szükséges készségek, jártasságok megalapozása.

Az óvodapedagógus feladatai:
• a szűkebb és tágabb környezet megismerésének, tapasztalatok gyűjtésének, felfedezések lehetőségének biztosítása, a feltételek megteremtése, élményszerzési helyek biztosítása,
• környezettudatos magatartás megalapozása,
• környezetvédelmi,- megóvási szokások kialakítása,
• a környezet megismerésében, megértésében, az összefüggések felfedezésében a gyermekek segítése,
• spontán és szervezett tapasztalatszerzés biztosítása,
• szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi néphagyományok, szokások, családi és tárgyi kultúra értékeinek szeretetére, védelmére nevelés,
• a város építészeti, történeti, természeti jellemzőinek, értékeinek megismerése,
• olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedésformák kialakítása a gyermekben, amelyek elősegítik a természetes és társadalmi környezettel való harmonikus kapcsolatok kialakítását,
• a gyermekek mennyiségi, formai, nagyság-, tér-, és síkbeli szemléletének alakítása, és azok tevékenységben való alkalmazása,
• a gyermek önálló véleményalkotásának segítése, döntési képességének fejlesztése a kortárs kapcsolatokban és környezet alakításában,

5.6.1 Természeti, tárgyi, emberi környezet megismerése
A gyermekek tapasztalások útján szereznek ismereteket szűkebb és tágabb, épített és természetes környezetükről. Miközben felfedezik azt, megismerik hazájukat, az ott élő embereket, néphagyományokat, értékeket, megtanulják szeretni és védeni azokat. Sétákat és kirándulásokat szervezünk az épített és a természetes környezet megismerésére.
A természet-ember-tárgyi környezet fogalomkör legfőbb rendező elvének a természet körforgásában végbemenő évszakok változásait tekintjük, melyek hatással vannak a földi élet minden színterére. A természeti és társadalmi ismeretadást úgy szervezzük meg, hogy mindenkinek lehetősége legyen saját képességeinek megfelelően tevékenykedni, fejlődni. Nagy hangsúlyt fektetünk a természetben zajló események folyamatos megfigyelésére, biztosítva a megfelelő számú gyakorlás, tevékenység lehetőségét.
Célunk:
A természet szeretetére, a környezet természeti és társadalmi értékeinek megóvására, környezettudatos viselkedésre nevelés. Gyermekeink általi közvetlen megfigyelésre és tapasztalatszerzésre építve, tevékenység közben ismerjék meg, óvják és alakítsák közvetlen környezetüket, alakuljon ki természetbarát magatartásuk.
Feladataink:
• Tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása.

5.6.2 A környezet mennyiségi és formai összefüggéseinek megismertetése
Matematikai tevékenységen keresztül biztosítjuk a gyermekek számára a tapasztalatszerzést, a véleménynyilvánítást, a kérdezés lehetőségét és a kapcsolatteremtést gyermekekkel és felnőttekkel.
A matematikai nevelésben gyermekeknél két életkori szintet jelölünk meg:
• első szint – a gyermek öt éves koráig tart
• második szint – a gyermekek 5-6-7 korától kezdődik
A tanulási módok játékos szituációba ágyazva segítik gyermekeink eligazodását a mindennapi éltben. Egy-egy részképesség sokoldalú tevékenységgel fejleszthető. A fejlesztő tanulási tevékenységekben az észlelésre épülő a mozgásos, a közösségi tevékenység aktív átélése biztosítja a tapasztalatszerzést. A matematikai részképességek fejlesztéseire a szabadon választott tevékenységekben, a játékban, a munka jellegű tevékenységek közben és az egyéb tervezett tanulási lehetőségekben is lehetőséget kínálunk. Ezek az alkalmak lehetőséget adnak a tehetségfejlesztésre, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztésének elősegítésére is.
Célunk:
• a gyermekek matematikai tapasztalata, érdeklődése szakmai megerősítéssel tudatossá váljon
• az óvodába járó gyerekek társas szükségleteiket kielégíthessék, közös élményekben, különféle tevékenységekben vegyenek részt, amelyek alkalmasak a matematikai ismeretek megalapozására, bővítésére, a matematikai összefüggések megerősítésére
Feladataink:
• A matematikai érdeklődés kibontakozásának segítése
• A környező valóság mennyiségi, nagyságbeli, térbeli és formai viszonyainak megismertetése, tevékenységekben való alkalmazása
• Tapasztalatok megszerzése, sík-és mennyiségszemlélet megalapozása
• Részképességek, műveletek, szokások elsjátítása komplex óvodai tevékenxségek keretén belül, játékos feladatok által
• Matematikai szemlélet, beállítódás megalapozása
• Intenzív gondolkodási műveletek végzése
Várható fejlődés óvodáskor végére:
• Természetes kíváncsiság és érdeklődés a problémák iránt
• Helyes ítéletek felállításának képessége
• Összehasonlítás, szétválogatás, sorba rendezés képessége
• Tájékozódás térben és síkban
• Számlálási műveletek végzése, relációk felállítása
• Megismert matematikai kifejezések alkalmazása

5.7 Munka jellegű tevékenységek
A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenység. A gyermekek aktív részvételével és érdeklődésével kreatívan fejlesztjük együttműködési készségüket. A munkavégzéshez szükséges attitűdök, képességek, készségek kialakítása – kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság – tevékenységeken keresztül történik. A gyermek munka jellegű tevékenysége örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység, a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája.
Területei: az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet – növény - és állatgondozás. A munkafajták közül ki kell emelni az önkiszolgálást, testápolást, öltözködést, étkezést, környezetük rendben tartását. Ezekre a munkákra koruktól függetlenül, de képességeik figyelembevételével biztatni kell őket.
Célunk:
• a gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelesség teljesítését,
• munkavégzés közben alkalmazkodjanak egymáshoz, becsüljék meg saját és mások munkáját
• fejlődjön kitartásuk, a megkezdett tevékenység befejezésére való igényük, feladattudatuk.

Az óvodapedagógus feladatai:
• teremtsük meg a nyugodt légkört, ismertessük meg a gyermekekkel a munkafogásokat, a munkavégzés technikáit, amelyek a munkavégzéshez nélkülözhetetlenek
• tudatosan szervezzük meg a gyermeki munkát, a gyermekekkel való együttműködést
• a munkafolyamatokat fokozatosan vezessük be
• vegyük figyelembe a gyermekek egyéni sajátosságait
• biztosítsuk a gyermekek tényleges tevékenységét, aktivitását, a munka állandóságát és folyamatosságát
• ösztönözzük a gyermekek önértékelésének kialakulását, igényszintjének növekedését
• a gyermekek nyelvi képességének fejlesztése
• támogassuk, hogy az együttmunkálkodás érzelmi élményének hatására alakuljanak a gyermekek baráti, egymást segítő kapcsolatai,
• folyamatos, konkrét, reális, a gyermekeknek saját magukhoz mérten fejlesztő értékelése

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
• a gyermekek szeretnek közösen dolgozni
• örülnek az elvégzett munkának
• a napos önállóan felteszi az asztalterítőt, kiosztja az étkezéshez szükséges eszközöket és azokat esztétikusan elrendezi az asztalon. Étkezés után leszedi az asztalt, a terítőt önállóan összehajtja, és a helyére teszi. A szalvétát összehajtogatja, és a szalvétatartóba helyezi. Összesöpri a morzsát, letörli az asztalt
• vigyáznak a terem rendjére
• segítenek a terem, mosdó, öltöző rendjének megtartásában, a játékok helyrerakásában
• alkalomszerűen sütnek, befőttet, salátát készítenek
• bekapcsolódnak a növények gondozásába, madáretetésbe
• segítik egymást öltözésben, egyéb tevékenységekben
• részt vesznek az udvar takarításában, falevelek, ágak összegyűjtésében, a virágos kert rendszeres ápolásában
• örömmel készítenek ajándékokat, apró meglepetéseket
• segítenek a foglalkozások eszközeinek kiosztásában és összeszedésében
• szívesen vállalnak egyénileg alkalmi megbízásokat
• örömmel segítenek az óvodapedagógusoknak és más felnőtteknek
• megbecsülik a saját és mások munkáját
• óvják, védik környezetüket.

6 Tevékenységekben megvalósuló tanulás

Óvodánk életének minden területén folyamatosan jelen van a tevékenységben megvalósuló tanulás, spontán és irányított formában egyaránt, mely a teljes gyermeki személyiség fejlődését és fejlesztését támogatja.
Célunk:
Az óvodás gyermek kompetenciáinak, képességeinek fejlesztése. A gyermek érdeklődésének felkeltése, motiváltság, a gyermek cselekvő aktivitása, valamint a tapasztalatszerzés lehetőségének biztosítása. A több érzékszervet igénybe vevő tapasztalásban és sokoldalú cselekedtetésben gyermekeink önként, örömmel vegyenek részt.
Tevékenységben történő tanulás formái:
• utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás és viselkedés, szokások kialakítása,
• spontán játékos tapasztalatszerzés,
• gyermek kérdéseire, válaszokra épülő ismeretszerzés
• óvodapedagógusok által irányított megfigyelések, felfedezések, tapasztalatszerzés, probléma-és feladatmegoldás,
• Óvodapedagógusok által kezdeményezett tevékenységekben megvalósuló tanulás
Biztosítjuk a gyermek igényéhez, egyéniségéhez, teherbíró képességéhez igazodó tevékenységi kereteket és formákat, figyelembe véve a gyermekek kíváncsiságát, tudásvágyát, játékosságát. Az óvodapedagógus a tevékenységekben történő tanulás irányítása során, egyénre szabott, pozitív egyéni fejlesztő értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. Óvodapedagógusaink felkészültsége biztosítja a gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének elősegítését, tehetséggondozását. 
7 Kiemelt figyelmet igénylő gyermek

Az óvodás korú gyermekek fejlődésbeli eltérései olykor szembetűnők. Az életkori szakaszok hasonló jelenségeket, fejlettséget eredményeznek, de a hasonlóság mögött gyakran eltérő szintek fedezhetők fel.
Kiemelt figyelmet igénylő gyermek:
• beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek
• kiemelten tehetséges gyermek,
• hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek
A roma gyermekek legtöbbje ingerszegény környezetből jön az óvodába, ezért értelmi képességeik elmaradnak az életkoruknak megfelelő szinttől. Értelmi képességeiknek, tanulási készségeiknek fejlesztését még hatékonyabbá kívánjuk tenni.
Feladatunk
Az egyéni képességeik megismerése alapján, egyéni bánásmód alkalmazásával történő fejlesztésük.
• Minden óvónő feladata a csoportjában - gyermekenként – a felmerülő probléma okaink feltárása.
• Az okok megszüntetésére egyéni célok kitűzése.
• A gyermek fejlettségi szintjének megfelelően az egyéni bánásmód formáinak meghatározása.
• Toleráns pedagógusi hozzáállás.
• Folyamatos szakmai önképzés.
• Egyéni bánásmód alkalmazása a nevelőmunkában.
• Folyamatos együttműködés a Pedagógiai Szakszolgálat intézményeivel.
• Továbbképzési tervben szerepeltetni kell azokat a szakterületeket, melyeket újabb szakképzettségek megszerzésével segíteni kell.
• Segíteni kell az intézményben a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket és szüleiket az élményt jelentő óvodai programokban való aktív részvételben.
• Óvodán kívüli támogató programokba való bekapcsolódás, együttműködve a város intézményeivel, civil szervezeteivel.
Célunk:
• Prevenció – a tanulási nehézségek kialakulásának megelőzése. Az eredményes fejlesztés érdekében nagyon fontos, hogy ezek a gyerekek rendszeresen járjanak óvodába.
• Magas fokú kreativitás, erős motiváció.
• Átlag feletti képességek kibontakoztatása.

A tehetséges gyermekek fejlesztését elsősorban a gyermekek közötti különbözőségeket figyelembe vevő differenciált foglalkoztatással valósítjuk meg.
Fejlesztő munkánk irányai:
Nevelő és fejlesztő munkánk során segítünk a gyermekeknek feldolgozni és megérteni:
• A tárgyi világot a gyermekekhez közel álló tevékenységeken keresztül.
• Az emberi környezet nyújtotta információt a játékokban, mesékben, szerepekben és közösségi eseményekben való részvételen keresztül.
• A logika és matematika világát játékos szituációkban mérésen, összehasonlításon, számoláson, sorba rakáson, válogatáson és csoportosításon keresztül.
Speciális fejlesztő munkánk a személyiségfejlődés valamennyi területét (testi, társas, érzelmi és kognitív) megcélozza, elősegítve ezzel:
• A testi fejlődést nagy és kismozgásokon keresztül.
• A társas és érzelmi fejlődést viták és ellentétek elsimításán, az impulzusok ellenőrzésén, egymás támogatásán és tiszteletén, kezdeményezésen és elfogadáson, megegyezésen, az anyagok megbecsülésén és a közös munkán keresztül.
• A kognitív fejlődést problémamegoldó helyzeteken, logikai feladatokon, a gondolkodás megszervezésén és a véleménymondás bátorításán keresztül.

Az érzelmi biztonság, a speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz igazodó támasznyújtáson túl törekszünk:
• az interperszonális kapcsolatok, az énkép kialakítására, az önismeret fejlesztésére, attitűdök, normák kialakítására;
• speciális módszerek, terápiák alkalmazásával segíteni az egyre pontosabb észlelést, fejleszteni a figyelem összpontosítását, a gondolkodást, az emlékezetet, elősegíteni a verbális és nonverbális kommunikáció kialakulását;
• a tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél a mozgásra alapozunk.
A gyermekek pszichikai fejlesztését a gyermekek érési folyamatához igazítjuk. Életkori sajátosságaiknak megfelelő eszközökkel kívánunk támaszt nyújtani az épp fejlődő pszichikus funkciók kibontakoztatásához és begyakoroltatásához. Pedagógiai tevékenységünk a fejlődéselmélet alapos megértésén, a nevelés konstruktivista szemléletén és a megismerésről alkotott progresszív elképzelésen alapul.
Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek:
• Elég időt kapjanak környezetük felfedezésére.
• Lehetőséget kapjanak egy-egy téma sokoldalú megközelítésére és megismerésére.
• Biztonságos környezetben fedezhessék fel saját érzéseiket, követhessenek el hibákat és oldjanak meg konfliktusokat.
• Alkalmat kapjanak a választásra az egyes foglalkozások közül.
Szervezési feladatok
• Az óvoda Szervezeti Működési Szabályzatában szerepel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kötelező felvétele. Az óvónők személyes megkeresésükkel is segítik a gyermekek óvodába kerülését.
• Az óvoda nyitva tartása igazodik a szülők munkaidő beosztásához.
• A nevelőtestület rendszeresen tart esetmegbeszéléseket.
• Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérést végzünk a gyermekről.
• A gyermek beszédfejlődését segítjük az ingerekben gazdag beszélő környezet kialakításával.
• Egészséges környezet feltételeinek megteremtésével megkönnyítjük a gyermekek szocializálódását.
• A változatos pedagógiai módszerek alkalmazásával biztosítjuk a gyermekek megtapasztalási lehetőségeit (mikro csoportos foglalkoztatás, kooperatív tanulási technikák alkalmazása).

Óvoda-iskola átmenet
A differenciált foglalkoztatással több időt tudunk biztosítani a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek képesség fejlesztésére. Az egymás meghallgatása, egymásra figyelés, a figyelemkoncentráció képességének alakítására törekszünk. DIFER mérést alkalmazzuk a részképesség zavarok kiszűrésére. A képességek fejlesztéséhez szükség esetén logopédus, fejlesztőpedagógus segítségét kérjük.

Szülőkkel való kapcsolattartás
• A személyes kapcsolat kialakítására törekszünk, lehetőséget biztosítunk a gyermek egyéni sajátosságainak megfelelő beszoktatásra.
• A gyermek fejlődéséről feljegyzésekkel, egyéni beszélgetésekkel folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket.
• Folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, figyelembe vesszük a szülők igényeit.

8 A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

A kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hétéves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Iskolára való alkalmasság feltételezi a megfelelő testi fejlettséget, jó pszichés státust, szociális és mentális érettséget, észlelési (látás, hallás, tapintás), a mozgásos és az ezeket kísérő verbális struktúra épségét.

Testi, lelki, szociális érettség.
• Testileg fejlett, összerendezett, harmonikus mozgású, megfelelő állóképességgel rendelkező.
• Viselkedését, szükségleteit szándékosan irányítani képes.
• Nyitott, érdeklődő.
• Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, növekszik a figyelem időtartama, könnyebbé válik megosztása és átvitele.
• A közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama.
• Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, meghallgat másokat. Életkorának megfelelőtempóban és hangsúllyal tudja magát kifejezni.
• Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről.
• Elemi mennyiségi ismeretei vannak.
• Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését.
• Készen áll az együttműködésre, kapcsolatteremtésre, a tanító elfogadására.
• Feladattudata kialakulóban van.

9 Mérés, ellenőrzés értékelés rendszere

A gyermekekkel kapcsolatos mérés, értékelés
A célok eléréséhez szükséges a fejlesztő folyamat elemzése, értékelése az óvodáskor teljes ideje alatt. Ez magában foglalja a gyermek környezetének és a gyermek fejlődésének jellemzőinek ismeretét, másrészt az óvodapedagógus nevelői hatékonyságának, a gyermek fejlődésének nyomon követését.
• helyzetelemzés, szintfelmérés, a gyermekek megismerésének és fejlesztésének dokumentálása (bemeneti-kimeneti mérés, fejlődés nyomon követés, 5-6 éves gyermekek mérése)
• gondozási és szervezési feladatok,
• nevelési tervek,
• csoporthagyomány, szokásrendszer.

A fejlődés mutatói, mérés:
• csoportszinten
• egyénileg

Megfigyelés kiterjed:
• Kognitív motívumok: kíváncsiság, érdeklődés, alkotásvágy, elsajátítási motívum, tanulási sikervágy megnyilvánulásaira,
• Kognitív készségek: rendszerezési készség, kombinatív készség, számlálás, beszédhanghallás, írásmozgás-koordináció, tapasztalati következtetés, tapasztalati összefüggés-megértésre,
• Szociális motívumok: kötődés, erkölcsi érzék,
• Szociális készségek: az együttlét készségei, kapcsolatfelvétel, feladatvállalás,
• Személyes motívumok: feladattartás,
• Személyes készségek: testi, fizikai készségek.
Célunk:
• Az iskolai élethez szükséges estleges képesség- és részképesség-hiányosságok megelőzése, csökkentése egyéni sajátosságokra alapozott egyéni vagy mikro csoportos formában.

Feladatunk:
• tájékozódás a gyermek helyzetéről (szociális körülmények, tanulási képességvizsgálat eredménye stb.);
• szülők megnyerése;
• folyamatos megfigyelések a gyermekről (szokásai, kedvelt tevékenységei, motiválhatósága, együttműködési képessége),
• mérések végzése, értékelése,
• az egyéni fejlődési ütemhez igazított módszerek, hozzárendelt eszközök megválasztása,
• fejlesztő értékelés,
• folyamatos konzultáció,
• a napi tevékenység tudatos tervezése;
• folyamatos visszacsatolásra épített tervezés és szabályozás.

10 Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek

Minden gyermeket érintő döntésben „a gyermek mindenek felett álló érdekeit” kell figyelembe venni, azt más érdekek nem előzhetik meg.
A gyermekek jogait minden megkülönböztetés nélkül biztosítani kell: fajra, nemre, vallásra, származásra való tekintetben
• Személyes adatokat kezelni csak meghatározott célból és kötelezettség teljesítése érdekében lehet, ezt megelőzően erről a szülőket tájékoztatni kell.
• A gyerekeket hátrányos megkülönböztetés nem érheti. A gyerekeknek joga van, hogy a nevelési intézményben biztonságban és egészséges környezetben nevelődjön.
• A gyermekeket védeni kell fizikai, lelki erőszakkal szemben.
Célunk:
A prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve szükség szerint segítségnyújtás, valamint együttműködés a különböző intézményekkel és szakemberekkel.

Elveink:
• Mindenekelőtt a családok tiszteletben tartása, a családi nevelés erősítése a rászorulók körében.
• Szoros kapcsolatot alakítunk ki a közvetlenül, vagy látens módon segítséget kérő családokkal.
Figyelembe vesszük:
• Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek kultúráját
• A differenciált fejlesztés lehetőségeit a hátrányos helyzetű és az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek számára

A gyermekvédelmi felelős feladatai:
• A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkát az adott évre.
• Nyilvántartja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket.
• Az étkezési kedvezmények dokumentációinak folyamatos vezetése és karbantartása.
• Szükség szerint családlátogatások végzése az óvónőkkel.
• A fogadó órák alkalmával a szülők rendelkezésére áll szükség esetén.
• Segélykérő lapok kitöltéséhez segítségadás, javaslatok készítése az óvónőkkel együtt.
• A faliújságon a szülők folyamatos tájékoztatása az őket érintő témákban.
• Hospitálások, tapasztalatcserék végzése a csoportokban szükség szerint.
• Folyamatos kapcsolattartás a Családsegítő Központtal.
• Városi Gyermekvédelmi munkaközösségben tevékenykedik.
• Évente beszámoló készítése az óvónők és az óvodavezető felé.
Kapcsolatfelvétel- kapcsolattartás:
• a Gyermekjóléti Szolgálattal,
• Szociális és Népjóléti Irodával
• Tanácsadóval, Pedagógiai szakszolgálattal,
• Családsegítő Központtal.
Az óvodapedagógusok feladatai:
• Segíti a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését és rendszeres óvodába járását.
• Biztosítja a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, szükség esetén védő – óvó intézkedésre javaslatot tesz.
• A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a támogatáshoz való hozzájárulást javaslatával elősegíti.
• A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket és okokat felismeri, és szükség esetén szakember segítségét kéri.
• A feltáró munka után a felzárkóztatást, tehetséggondozást megtervezi, megvalósítja / a gyermekek fejlődési lapjain feljegyzést készít /.
• A szülőkkel megfelelő, együttműködő kapcsolat kialakítása

A gyermekek esélyegyenlőségét segítő intézkedések
Alapvető célunk, hogy intézményünkben érvényesüljön:
• diszkrimináció és szegregációmentes óvodai nevelés,
• egyenlő bánásmód,
• a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi integrációjának támogatása,
• egyenlő hozzáférés biztosítása.

Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl, célul tűzi ki az esélyteremtést, a támogató szolgáltatások megvalósítását, a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálást az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az óvoda minden tevékenysége kapcsán:
• a gyermekek beiratkozásánál, felvételénél,
• gyermekcsoportok kialakításában, szervezésében,
• a gyermekek beilleszkedésének segítésében,
• a gyermekek egyéni képességeinek mérése, nyomon követése során,
• a gyermekek egyéni fejlesztésében,
• óvodai programokban való részvételben,
• szociokulturális hátrányok csökkenésében
• sikeres óvoda – iskola átmenet segítésében,
• szűrővizsgálatokon való részvételben.

Továbbá:
• szülőkkel való együttműködésben,
• szülők tájékoztatásában,
• az óvoda programjaiba, óvodai életbe való betekintésben,
• szülői vélemények kikérésében, panaszkezelésben,
Partneri kapcsolatok erősítése:
• az óvoda és a család értékrendjének közelítése,
• óvoda – iskola közötti szakmai párbeszéd megvalósítsa,
• megfelelő színvonalú kapcsolattartás az érintett partnerek között.

Etikai elvek:
A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása, az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében, az intézmény minden tevékenysége során kötelezettséget vállal arra, hogy együttműködik az érintetteket támogató intézkedések meghozatalában. Az óvoda a nevelés, foglalkoztatás, együttműködés során tiszteletben tartja minden partnere emberi értékeit, méltóságát, egyediségét és olyan körülményeket alakít ki, melyek hozzájárulnak az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez.

11 Ünnepek, hagyományok

A népi hagyományainkat aktuális komplex módon jelenítjük meg a mindennapi tevékenységekben. A mondókák, dramatikus játékok, hiteles élményszerű átadásával törekszünk megismertetni a gyermekeket népi hagyományainkkal, nemzeti értékeinkkel. Természetes és sokrétű módon alkalmazzuk, nyújtunk élményt az óvodai éltben népi irodalmi eszközökkel, népköltészettel, népmesékkel. Népi kismesterségek gyakorlásával kiteljesítjük kultúránk, hagyományaink átörökítését.
Feladatunk:
• Az ünnep, ünnepre való készülődés külsőségekben történő megjelenítése (dekoráció, ünneplő ruha, ünnepi asztal stb. )
• Hagyományok teremtése, ápolása.
• Élmények nyújtása
Ünnepeink, szokásaink, hagyományaink:
• Őszi almanap
• Márton – napi lámpás felvonulás
• Adventi készülődés
• Mikulás
• Luca-nap
• Karácsonyi készülődés – játszóház,
Pásztorjáték
• Farsangi mulatság
• Nyílt napok
• Nyílt napok leendő óvodásaink számára
• Húsvét
• Iskolába hívogató
• Anyák napja
• Erdei óvoda
• Évzáró mulatság
• Gyermeknap
• Kihívás napja
• Nemzeti összetartozás napja
Nemzeti ünnepeink, megemlékezéseink:
• Október 23.
• Március 15.
• Június 4.
Jeles napok, „ zöld napok”:
• Takarítási világnap ( szeptember 23.)
• Állatok világnapja ( október 4.)
• Víz világnapja ( március 22.)
• Egészség világnap ( április 8.)
• Föld napja ( április 22.)
• Madarak és fák napja ( május 10.)

12 Integráció
Célja:
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény szellemében a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek
• esélyegyenlőségének növelése
• a hátrányok csökkentése,
• egyéni szükségleteik megfelelő fejlesztése,
• iskolára való felkészítése
Feladatunk:
Valamennyi hátránnyal küzdő gyermek számára
• személyiségfejlesztés,
• tehetséggondozás,
• felzárkóztató programok szervezése.

Területei:
Az integrációs programunk tartalma kiterjed az óvodai nevelés mindazon területeire, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésében.
• szervezési feladatok
• nevelőtestület együttműködése
• pedagógiai munka kiemelt területei
• a gyermekvédelemmel, egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos feladatok
• együttműködés óvodán kívüli szervezetekkel,
• óvoda-iskola átmenet támogatása,
• szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés.
Feladatok:
• Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása, a teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása,
• Figyelemmel lenni a gyermekek arányos eloszlására az óvodai csoportok kialakításánál,
• A gyermekek hiányzásának minimalizálása,
Pedagógiai munka kiemelt területei:
• anamnézis felvétele óvodába lépéskor,
• tudatosan tervezett, folyamatos és rendszeres tervező és rendszeres pedagógiai munkával segítjük az egészséges életmód, egészségtudat, egészséges táplálkozási szokások kialakulását,
• segítjük az intézményes nevelésbe való beilleszkedést, érzelmi nevelést és szocializációt,
• értelmi fejlesztés,
• anyanyelvi nevelés, különös tekintettel a szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszédészlelés fejlesztése,
• differenciált fejlesztés, egyéni bánásmód az esélyegyenlőség megteremtése érdekében
A gyermekvédelemmel, egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos feladatok:
• szűrővizsgálatok
• tanácsadás védőnők bevonásával
• aktív kapcsolat a szociális ellátó rendszerrel
Együttműködés óvodán kívüli szervezetekkel:
• Gyermekjóléti és családsegítő szlgálat
• védőnői hálózat
• szakmai szolgáltatók
• civil szervezetek
Óvoda-iskola átmenet támogatása:
• motiváció
• minél sokoldalúbb ismeretszerzési lehetőségek biztosítása
• tudás és alkotóvágy kialakítása, megerősítése
• iskolaválasztás segítése
• iskolalátogatások szervezése
• gyermekek haladási ütemének követése
Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés:
• közösségbe való beilleszkedés megkönnyítése,
• személyes, közvetlen kapcsolat a szülőkkel, bizalom kialakítása
• tájékoztatás a fejlődés üteméről

13 Legitimációs záradék

OM azonosító: 031718

-------------------------------------
intézményvezető

Készítette:

Plásztánné Nokta Nóra

Elfogadta:

A Gyermekkert Óvoda nevelőtestülete
51/2013(08.26) számon

Véleményezte:

-----------------------------------------
Az óvodai szülői szervezet nevében

Jóváhagyta:

51/2013(08.26) számon az intézmény vezetője

A nevelőtestület nevében hitelesítette:

------------------------------------
óvodapedagógus

Hatályba lépés:
2013. szeptember 1.

Felülvizsgálat:
2015. vagy jogszabályi módosítások esetén

A fenntartóra a Pedagógiai Program megvalósítása során többletköltség nem hárul.